Az inkontinencia olyan vizeletvesztést jelent, amely az akarattól függetlenül történik. Ez az egészségügyi probléma Magyarországon körülbelül félmillió ember számára okoz nehézséget a mindennapokban. Milyen fajtái léteznek? Hogy történik a diagnosztizálása? Milyen lépésekből áll a kezelése? Mikor kerülhet sor műtéti beavatkozásra? Cikkünkben minden fontos kérdést megválaszolunk a témával kapcsolatban.
Terheléses, késztetéses, túlfolyásos és reflex
Enyhe fokú inkontinencia esetén az önkéntelenül történő vizeletvesztés mennyisége kevesebb, mint 140 milliliter. Középsúlyos eseteknél ez a mennyiség a 140 és 300 milliliter közötti tartományban mozog, míg súlyos állapot esetén 300 milliliternél is több a távozó vizelet mennyisége. Utóbbi többnyire nagyon idős korban fordul elő. Az inkontinencia fajtái a következők: terheléses, késztetéses, túlfolyásos és reflex. A terheléses inkontinencia esetén a vizeletcsepegést a záróizmok működésének csökkenése okozza, valamint valamilyen fizikai terhelés. Ebben az esetben segíthet az intimtorna, valamint az életmódváltás. Késztetéses inkontinencia esetén a problémát a hólyag beidegzési zavarai okozzák, amelyek kezelhetőek gyógyszerekkel. Túlfolyásos inkontinencia során pedig a húgyhólyagból a vizelet nem ürül ki teljes mértékben, majd az ott maradt mennyiség cseppekben távozik. A reflex inkontinencia esetében a vizeletvesztést neurogén egészségügyi probléma okozza. A prémium minőségű inkontinencia betét segítségével megőrizhető a szárazság és a magabiztos érzés súlyos vizeletszivárgási probléma esetén is. Napjainkban már ezek a betétek különböző formában, hosszúságban és nedvszívó képességgel kaphatóak. Garantálják a száraz, kellemes és friss viseletet.
Az inkontinencia többnyire sikerrel gyógyítható
Hogyan történik a diagnosztizálás? A tünetegyüttes diagnosztizálása a páciens alapos kikérdezésével kezdődik. Ezt követően kerül sor a különféle vizsgálatokra, például vér- és vizeletvizsgálatra, valamint hólyagtükrözésre. Érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni a problémával, ugyanis az inkontinencia sikerrel gyógyítható. Többnyire gyógyszeres kezelést javasol a szakorvos, de számos esetben életmódváltással és intimtornával is javítható az állapot. Csupán az igazán súlyos tünetek esetén kerülhet sor műtéti beavatkozásra, amely során csak egy apró metszésre van szükség. A beavatkozás hatékonysága a teljes inkontinencia esetén elérheti a 85 százalékot. A műtétet rövid kórházi tartózkodás és csupán 3-5 napos lábadozási idő követi.